Augmentáció és szingularitás

Az emberiség története szorosan összefonódik az eszközök fejlesztésével. Már az ősember is kövekből készített baltákat, hogy erősebbé váljon, vagy tűzgyújtó eszközöket, hogy túlélje a hideget. Ezek az innovációk mindig ugyanazt a célt szolgálták: kibővíteni a humán test korlátait. Gyorsabbak, erősebbek, pontosabbak vagy okosabbak legyünk – mindez eszközök és gépek segítségével. Ez a folyamat végigvonul a mezőgazdaságon (pl. ekétől a kombájnig), az iparon (kalapácstól a robotkarokig) és a közlekedésen (lóháttól az autóig). De különösen izgalmas, ahogy ez az elektronika és a számítástechnika területén manifesztálódik, ahol az eszközök egyre közelebb kerülnek hozzánk, szinte eggyé válnak velünk. Ebben a cikkben erre koncentrálunk, és megnézzük, hogyan folytatódhat ez a jövőben az AI és a robotika segítségével.

A számítógépek és kütyük evolúciója (és közeledése)

A számítógépek története tökéletes példa arra, hogyan válnak az eszközök egyre intimebbé és augmentálóbbá. A kommunikáció az egyik kulcs eszköz, ami egyre közelebb kerül. Az 1940-es években az első elektronikus számítógépek, mint az ENIAC, hatalmas termeket foglaltak el, és csak szakemberek kezelhették őket. Ezek a gépek messziről segítették az embert: gyorsabb számításokat végeztek, mint az emberi agy, de fizikailag távol maradtak.

Az 1970-es években a személyi számítógépek, mint az Apple II vagy az IBM PC, az asztalra kerültek. Az irodákban és otthonokban jelentek meg, közelebb hozva a számítási erőt. Már nem kellett külön terembe menni; az ember közvetlenül interaktálhatott velük billentyűzeten és képernyőn keresztül. Ez kibővítette az agyunk kapacitását: gyorsabb adatfeldolgozás, pontosabb kalkulációk.

Aztán jött a hordozhatóság forradalma. Az 1980-as években a laptopok lehetővé tették, hogy a számítógépet magunkkal vigyük. A 2010-es években a tabletek, mint az iPad, még könnyebbé tették ezt – érintőképernyővel, intuitívabb interfésszel. A hordozható számítógépek evolúciója folytatódott az okostelefonokkal: az iPhone 2007-es debütálása óta a telefonokba költözött minden. Ma egy okostelefon gyorsabb, mint a régi szuperszámítógépek, és nálunk van – zsebben, kézben.

De itt nem áll meg a folyamat. Az okosórák, mint az Apple Watch, már a csuklónkon vannak, figyelik a szívritmusunkat, mérik a lépéseinket, és értesítéseket küldenek. Bár még nem terjedtek el univerzálisan, az okosszemüvegek (pl. Google Glass utódai vagy a Meta Ray-Ban) és az okosgyűrűk tovább viszik ezt. Egyelőre főleg mérésekre fókuszálnak – alváskövetés, egészségmonitorozás –, de könnyen kiterjeszthetőek: képzeljük el, hogy egy gyűrűvel irányítunk egy drónt, vagy egy szemüveggel augmented reality-ben navigálunk.

Ez a trend világos: az eszközök egyre kisebbek, közelebbiek, és integráltabbak a testünkkel. Nemcsak kiegészítenek, hanem szinte kiterjesztik a szenzorainkat és az agyunkat.

Amerre megyünk

Ma már nem sci-fi: egyes embereknek chip van az agyában. Elon Musk Neuralink cége 2024-ben sikeresen implantált egy chipet egy beteg agyába, aki gondolattal irányít számítógépet. Ez extra augmentált képességeket ad: pl. paralizált emberek újra „mozoghatnak” virtuálisan. De ez csak a kezdet.

A jövőben ez folytatódhat az AI-os eszközökkel és robotikával. Kísérleti szinten léteznek exoskeletonok, mint a Hyundai vagy a SuitX modellek, amelyek erősítik az izmokat – pl. gyári munkásoknál vagy katonáknál. Robotikus protézisek már gondolattal irányíthatók, visszaadva a mozgást amputáltaknak.

Elon Musk gyakran beszél arról, hogy a robotok is lehetnek augmentációnk része. Például a Tesla Optimus humanoid robotját teleoperációval – akár az agyunkból – irányíthatjuk. Musk szerint a Neuralink implanttal rendelkező emberek teljes testkontrollt és szenzorokat kaphatnak egy Optimus robottól, mintha „beleköltöznének” a robotba. Ez lehetővé tenné, hogy távolról végezzünk veszélyes munkákat, vagy kibővítsük fizikai jelenlétünket. A Neuralink már bejelentett egy tanulmányt, ahol az implantátumot robotkézzel kapcsolják össze, tesztelve a gondolati irányítást. Hosszabb távon ez a „mentális távvezérlés” forradalmasíthatja a munkát, az oktatást vagy akár a szórakozást – képzeljük el, hogy agyunkkal irányítunk egy robotot egy másik kontinensen.

Az AI itt is kulcsszereplő: az eszközök nem csak mechanikusan bővítenek, hanem intelligensen alkalmazkodnak, akár tanulnak tőlünk.

Musk érdekes analógiát hoz: ahogy az agy kéregállománya (cortex) szolgálja ki a limbikus rendszert (az ösztönös, érzelmi részt), úgy az AI is felvehet hasonló szerepet számunkra, mint ösztönlények számára. Musk szerint az agy maga is egy biológiai számítógép, és a Neuralink segíthet javítani a hibáit, például stroke után.

És még nem beszéltünk az egyre ügyesebb robotokról! Gyakran hangoztatom, hogy felkészüljünk: a robotok ügyesebbek lesznek MINDENBEN. Fel kell gyorsulnunk nekünk is, szintet lépni: jöjjön az augmentált emberek kora!

Az Augmentált ember kora

Az emberiség mindig arra törekedett, hogy túllépje testi határait, és az elektronika ezt új szintre emeli. A nagy számítógépektől az agyi chipekig tartó út mutatja: az eszközök egyre inkább részünkké válnak, integrálódnak. A jövőben az AI és robotika révén nem csak gyorsabbak vagy erősebbek leszünk, hanem omnipotensek – gondolatainkkal irányítva a világot.

Természetesen kockázatok is vannak: adatvédelem, etikai kérdések (ki irányít kit?), és a társadalmi egyenlőtlenség, ha csak a gazdagok férnek hozzá ezekhez. Ezek az innovációk az embert kerll, hogy szolgálják, nem fordítva. Maradjunk éberek, hogy ez az augmentáció és az AI illetve robotika által kapott új képességek valóban jobbá tegye az életünket.