Nem szeretek jósolni, nagyon nehéz, és könnyű mellé lőni… De mindenki ezt kérdezi, és valljuk be, engem is foglalkoztat. Saját magam miatt is (így kezdtem az AI-val és a robotikával is foglalkozni), és gyermekeim miatt is. Amikor már az anyukák is erről beszélgetnek a játszótéren, akkor ez egy valóban fontos téma… és belevágok, felvállalva, hogy ez csak egy „éppen ebben az időpillanatban” érvényes hangos elgondolkodás, annál egy fikarcnyival sem több.

Munkaerőpiaci áttekintés

A 2020-as évek közepén Európa munkaerőpiaca történelmi átalakuláson megy keresztül. Egyrészt soha nem dolgoztak ennyien, másrészt mégis minden országban egyre több a betöltetlen állás. Paradox? Csak első pillantásra. A válasz: strukturális válság. A demográfiai apály, a zöld és digitális átállás, valamint a gyorsuló automatizáció együttesen forgatják fel a munka világát. Ez a cikk ennek az új korszaknak a térképét rajzolja fel, adatokkal, előrejelzésekkel, és nem utolsósorban – lehetőségekkel.

EU: Rekordszintű foglalkoztatás mellett is egyre több a hiányszakma

Az Európai Bizottság Employment and Social Developments in Europe (ESDE) 2025. januári negyedéves jelentése szerint a foglalkoztatás történelmi csúcsokat döntött:

• 219,1 millió főt foglalkoztatnak az EU-ban (20–64 éves korosztály), ami évi +1,49 milliós bővülésnek felel meg.
• A foglalkoztatási ráta 75,9% volt, szemben a 2023. harmadik negyedévével (75,1%) – nyolc tagállam már teljesítette a 2030-ra kitűzött 78%-os nemzeti célt.
• A munkakereslet kielégítetlensége („unmet labour demand”) enyhülőben, 2,3%-ra csökkent a második negyedévben mért 2,4%-ról.

Ugyanakkor a demográfiai kihívás fenntartja a szakemberhiányt: Európa munkaképes korú népessége 2009 óta csökken, és az IMF előrejelzése szerint a ledolgozott munkaórák száma a következő öt évben további mérséklődést mutathat. A nem elégséges hazai utánpótlás és a készség-mismatch miatt továbbra is sok ágazatban nehéz betölteni a pozíciókat.

A jelentés szerint a tagállamok háromnegyedében kritikus munkaerőhiány mutatkozik bizonyos szakmákban. Ezek minden végzettségi szintet érintenek – a teherautósofőröktől a szoftverfejlesztőkig, az ápolóktól a villanyszerelőkig.

Leggyakoribb EU-s hiányszakmák 2025-ben

• Egészségügy: ápolók, szakorvosok, idősgondozók
• Ipar: hegesztők, lakatosok, gépkezelők
• Építőipar: kőművesek, tetőfedők, épületgépészek, asztalosok, villanyszerelők
• Logisztika: kamionsofőrök, raktárosok
• IT/STEM: programozók, kiberbiztonsági szakértők, mérnökök

Például Németországban 70+ foglalkozás számít akut hiányszakmának, és Franciaországban is a munkáltatók 61%-a jelez toborzási nehézséget. A probléma nem a munkanélküliség, hanem a képességbeli eltérés (skill mismatch) – az elérhető munkások nem rendelkeznek a keresett készségekkel.

Mi várható 2030-ig?

A társadalmi szintű trendek világosak

• A munkaképes korú lakosság csökken (2030-ra -7 millió fő az EU-ban)
• Az építőiparnak +2 millió emberre lenne szüksége a klímacélok eléréséhez
• Az egészségügyben nyugdíjazási hullám közeleg (az ápolók 30%-a 55 év feletti)
• Az informatikában több tízezer betöltetlen állás van már most

Ezekben a területekben a túlzott elöregedés, a munkakörülmények és a képzési hiányosságok okozta toborzási nehézségek erős munkaerőhiányt idéznek elő.

A fenti statisztikákat természetesen az AI-val és robotikával foglalkozó startup-ok illetve cégek is ismerik, eszközeiket ennek megfelelően fejlesztik. Azokra a területekre fókuszálnak, ahol a legnagyobb a hiány és reális a méretgazdaságos technológiai megoldás.

A változás (elő)szele

Szoftverfejlesztési terület felől érkezve már a ChatGPT előtt is szimatoltam egy grandiózus, „mindent megmozgató” változást – ezért is ástam bele magam az MI témába még jobban. A gazdasági, munkaerőpiaci transzformáció több szakmában már mérhetően beigazolódott: kevesebb szövegírót, grafikust keresnek, nehezebb állást találniuk a junior programozóknak. És ez a sor csak folytatódni fog a fehér galléros dolgozók között, főleg ott, ahol sok feldolgozható adat érhető el (és jól automatizálható AI-val a feladat) – legyen szó kreatív, jogász vagy orvosi munkáról akár.

Konkrétan a robotikát illetően

…azok szerint, akik a robotika elterjedésére fogadnak (és abban érdekeltek):

Nvidia-vezér Jensen Huang (Nvidia részvényértéke: ~4 billió USD) szerint az AI nem pusztán egy technikai forradalom, hanem egy erőteljes munkaerő-pótló motor, amely egyszerre növelheti a GDP-t és oldhatja meg a globális munkaerőhiány problémáját. „AI nem fogja elvenni a munkádat – átalakítja, hogyan dolgozol” – nyilatkozta a Business Insidernek, A múltban is láttuk, hogy a mezőgazdaság automatizációja nem szüntette meg a mezőgazdasági munkát, hanem átcsoportosította – példa ez a mostani AI-forradalomra is.

Nem rég azt nyilatkozta: „Minden állás változni fog. Néhány megszűnik, mások újak jönnek létre… a munkaerőpiac átalakul”. Huang szerint 30–40 millió ember térhet vissza a munkaerőpiacra az AI nyújtotta termelékenységbeli ugrás miatt (még ha ezzel nem is ért mindenki egyet).

Elon Musk is hasonló optimizmussal nyilatkozott: úgy véli, hogy a robotizáció segíthet kilábalni az amerikai gazdaság eladósodásából, és akár univerzális alapjövedelem (UBI – Universal Basic Income) bevezetését is lehetővé teheti. Szavai szerint: ha csak néhányan dolgoznak az AI mellett, mégis az egész társadalom számára lehet jövedelmet termelni – ez lehet az új aranykor alapja.

Németországi Neura Robotics vezetője, David Reger júliusi posztjában drámai képet festett:

Súlyos munkaerőhiány fenyegeti a világ legnagyobb gazdaságait… Az EU és Japán egyaránt 7 millió dolgozóval, Kína pedig egy elképesztő 87 millió munkavállalóval lehet szegényebb 2030-ra.

Reger hangsúlyozza: a strukturális munkaerőhiányra csak az automatizálás válasz, viszont paradox módon maga a robotikai ipar is súlyos szakemberhiánnyal küzd – szükség van AI- és robotikai fejlesztőkre, mérnökökre, programozókra.

Lássunk azért másfajta narratívát is – igaz egyelőre inkább AI-ra vonatkoztatva: Az Anthropic (top AI fejlesztő cég) CEO-ja Dario Amodei szerint az AI már az elkövetkező 1–5 évben felváltja az elsőéves, belépő szintű irodai munkákat. Becslése szerint ez akár az összes belépő szintű állás felének megszűnését is eredményezheti, és az ártalom akár a 10–20%-os munkanélküliségi rátát is elérheti. Amodei a publicitás fontosságára hívta fel a figyelmet: „mint a technológia előállítói, kötelességünk őszintén beszélni arról, ami jön”. Kiemelte, hogy AI használatával a cégek egyszerűen „ki is dobhatják” az embereket, amint az gazdaságilag ésszerű – ez akár hirtelen nagy létszámleépítéseket eredményezhet. Valljuk be, ennek már láttuk előszelét.

Számos nagy tech cég is próbál gyorsan reagálni. A Google megdöbbentő statisztikákat tesz közzé arról, hogy kódjaik hány százalékát írja az AI, a Microsoft átszervezett és több ezer embert elbocsátottak. Az Amazon CEO-ja bejelentette, hogy több tízezer embert bocsátanak el az AI-alapú automatizáció miatt, többek között olyan munkakörökből is, amelyek az AI‐eszközök fejlesztésén dolgoztak. A cég szerint a generatív AI-asszisztensük tavaly 4 500 évnyi fejlesztői munkát takarított meg, és évente 260 millió dollár hatékonyságjavulást hoz.

A software és hardware AI, illetve az automatizáció hatása

Szóval térjünk vissza a konkrétabb szakmákhoz, hiány szakmákhoz. Az robotika, a mesterséges intelligencia és az automatizáció kettős szerepet játszik a munkaerőhiány kérdésében. Egyrészt enyhítheti bizonyos hiányszakmák gondját azáltal, hogy kiváltja az emberi munka egy részét, másrészt viszont új készségeket igényel és egyes esetekben súlyosbíthatja a hiányt (mert speciális szakembereket követel meg). Lényeges megállapítás, hogy az automatizáció leginkább a rutinfeladatokat érintő, standardizálható munkakörökben jelent valódi megoldást.

• Gyártás és fizikai rutinfeladatok: Az ipari robotok és automatizált rendszerek már most is széles körben használatosak a feldolgozóiparban. Az olyan hiányszakmák, mint a gyári összeszerelő, hegesztő, festő, csomagoló, anyagmozgató esetében a robotok és automatizált gyártósorok részben vagy egészben át tudják venni a feladatokat. Például egy modern autógyárban a hegesztések jelentős részét robotok végzik, így kevesebb hegesztőre van szükség. Ez enyhítheti a hegesztőhiányt a nagyüzemekben. Hasonlóképp, az anyagmozgató robotok és szortírozó gépek a raktárakban pótolják a raktári dolgozók egy részét – pl. az Amazon raktáraiban a robotok viszik a polcokat a csomagolókhoz. Megjegyzés: Az ipari automatizáció azonban új hiányt generál: robotprogramozókra, karbantartó mérnökökre van szükség a robotok üzemeltetéséhez. Összességében viszont a fizikai élőmunka igénye csökken az automatizációval, ami enyhítheti a kékgalléros munkaerőhiány egy részét.
• Szállítás, logisztika: A önvezető járműtechnológia fejlődése potenciálisan mérsékelheti a sofőrhiányt. Például a teherszállításban 2030-ig megjelenhetnek önvezető kamionok autópályákon, és a fejlett vezetéstámogató rendszerek(pl. konvojban haladó kamionok automata követéssel) csökkenthetik az egy sofőr által lefedett járműigényt. Ugyanakkor szakértők szerint 2030-ig nem várható a kamionsofőrök tömeges kiváltása, inkább csak kiegészítő technológia lesz. A városi közlekedésben (pl. metrónál, kiszámítható útvonalakon) már most van példa teljesen automatizált vonatokra. A logisztikában az AI alapú útvonal-optimalizálás és a robotizált raktárak (mint fent említettük) szintén csökkentik a munkaerőigényt. Például egyes elosztóközpontokban a raktáros hiányt robotokkal küszöbölik ki. Tehát az automatizáció a szállítmányozásban és raktározásban részben megoldást nyújthat a hiányra.
• Adminisztráció, ügyfélszolgálat: Ezek azok a területek, ahol a szoftveres automatizáció (RPA) és a mesterséges intelligencia a legnagyobb hatást fejti ki. Ennek oka, hogy a chatbotok, virtuális asszisztensek egyre fejlettebbek – 24/7 képesek válaszolni az ügyfelek kérdéseire alap szinten. Már most sok cég alkalmaz AI chatbotot a call center első vonalában, így kevesebb humán operátorra van szükség. Emiatt elképzelhető, hogy 2030-ra a könyvelői, adatrögzítői, banki ügyintézői pozíciók kínálata csökken, mérsékelve a jelenlegi hiányukat. Fontos azonban, hogy az AI egyelőre humán felügyeletet igényel: a bonyolultabb, empatikus készséget vagy döntést igénylő ügyfélkezelést még nem tudja teljesen átvenni. Mindazonáltal a rutinszerű irodai munkák jó része automatizálható lesz, így ezek a szakmák hosszú távon nem maradnak hiányszakmák, mert a technológia pótolja a munkaerőt.
• Egészségügy és oktatás: Ezek humánközpontú szakmák, melyeknél az automatizáció szerepe rendkívül kérdéses, de teljes megoldás nincs, jelenleg. Például a sebészetben már léteznek robotok (Da Vinci robot), de jellemzően ezeket is orvos irányítja – viszont precízebb beavatkozást tesznek lehetővé, és távolról is lehetővé válik műtét, ami némileg enyhíti a földrajzi orvoshiányt. Ellenpélda a Neuralink agysebész robotja, melyre azért volt szükség, mert sokkal pontosabban és biztonságosabban tud elhelyezni elektróda láncokat az agyszövetben, mint bármelyik orvos. Az AI diagnosztika (mint a röntgenképek automatikus kiértékelése) felgyorsíthatja az orvosi munkát, így egy orvos több beteget láthat el ugyanannyi idő alatt, mérsékelve a hiányt. Az idősgondozásban a robotok (például terápiás robotok, emelőrobotok) segíthetnek az ápolóknak, de az emberi törődést nem pótolják. Az oktatásban az e-learning platformok és oktatási szoftverek támogatják a tanárok munkáját (egy tanár több diáknak tud online órát tartani, vagy adaptív szoftver segíti a gyakorlást), de emellett aktívan kutatják már az AI által kínált egyénre szabott oktatási módszereket is. Jelenleg azt gondoljuk, hogy például egy humán masszőr lehet csak igazán jó… de nem naivitás ez?

Az egészségügy területével nagy sok tech cég kezdett foglakozni, kezdve az egyre jobb diagnosztikai AI-któl a gyógyszerkutatáson át az orvosi robotokig (lásd a fenn említett agysebész robotot) egészen az idősgondozási robotokig. Nagy erőket mozgatnak ebben az irányban, úgyhogy én figyelek erre a területre.

• Vendéglátóipar: Takarítási feladatok részben jól automatizálhatók (mondjuk egy portalanító robotra vágynék még), de több ismerősöm egybehangzó véleménye szerint hiába igyekszik több cég felszolgáló robotokat piacra vinni (és vannak ilyenek Magyarországon is), nem biztos hogy ott tartunk mind technológiailag, mind társadalmilag, hogy ez működőképes legyen ma.

Várható új (vagy fokozódó) hiányszakmák 2030-ra

Legyen teljes a kép, nem lesz mindenre technológiai megoldás az első napon. A mérleg másik nyelve, amik várhatóan hiányszakmák maradnak több év múlva is:

• Zöld energetika: napelemszerelők, energetikai auditorok, hőszivattyú-szerelők
• AI/automatizálás: AI-trénerek, robotkarbantartók, adatmérnökök, illetve azok akiket én MI ügynök pásztornak hívok (agent shephard)
• Oktatás: szakképző tanárok, digitális pedagógusok
• Egészségügy: geriátriai ápolók, teleorvosok, diagnosztikai specialisták

…és azok, akik megfelelő tudással és tapasztalattal rendelkeznek ezen megoldások fejlesztéséhez, bevezetéséhez vagy karbantartásához.

Kárpitos lesz az új sztárszakma

Baráti beszélgetésekből körvonalazódik számomra egy másik érdekes trend: a karbantartó kézműves szakmák. Ide sorolhatjuk az autószerelőt, cső- vagy villanyszerelőt vagy éppen a kárpitost is. Ezen munkakörök ellátásához tapasztalat, némi érzék, változatos eszközhasználat, finommotoros mozgás, nagyon jó térlátás stb. szükséges, amivel jónéhány évig gyanúm szerint az átlag robotok nem fognak rendelkezni.

Összefoglalás

A világunk tempóját követve egyre gyorsabban tűnnek fel és tűnnek el a munkák. Ma már nincs szükség lámpagyújtogatóra, ébresztő szolgálatra, liftvezetőre, metró sofőrre és sorolhatnám tovább.

Releváns példával élve a prompt engineer (MI-vel suttogó, professzionális ChatGPT parancs író) ez egyik legrövidebb kérész életű szakmává válhat: jött és ment, az új, még okosabb és gondolkodó AI-k miatt már szinte nincs is rá szükség.

Amely történelmileg bizonyított, jó szokásunkat meg kell őriznünk az az, hogy figyelünk, alkalmazkodunk és tanulunk. Lesznek szakmák amik eltűnnek, hobbivá válnak vagy átalakulnak. Ma már nem fazekastól veszünk edényeket, kivéve ha valami nagyon kézműveset szeretnénk. Lehet így lesz ez a grafikával vagy a zenével is, mert például élő koncertre most is elmegyünk, hiába remek minőségben érhetők el a zenék a zsebből.

Néhány évvel ezelőtt pont a programozók és a grafikusok, kreatívok gondolták, hogy az ő szakmájuk védett… azt gondolom, a történelem nem igazolta. Következő hullám jogászok, orvosok, tanárok, írók lehetnek.

Kevésbé dokumentált, egyedi megoldásokat igénylő, kevésbé automatizálható, ritkább szakmákra lesz várhatóan igény. Vagy azokra, akik mindezeket a szakmákat jól ismerik, és tudják támogatni az automatizációjukat.